Szia! Igen így van, kiskoromtól kezdve mindenki Marciként ismer. A klubváltás egy érdekes történet, ugyanis sosem gondoltam arra, hogy más klubban fogok játszani, mint a dunaszerdahelyi. Sajnos az itthoni körülmények megváltoztak, létszámgondokkal küzdöttünk és a csapattársak hozzáállása sem volt annyira profi. Ezért a 2017-es év nyarán Márk ajánlására egy akkori csapattársammal ide kerültünk. Ez nagyban megkönnyítette a mindennapjaimat is, hiszen Komárom szlovák oldalán jártam iskolába és itt laktam egy kollégiumban is, így megspóroltam a napi oda-vissza vonatozást az edzések miatt. Úgy gondolom nagyon jól sikerült a váltás, az első pillanattól kezdve sikerült beilleszkedni, mint a csapatba, mint a klubba. Az utóbbi 3 év során életre szóló barátságok kötődtek és felejthetetlen élmények születtek.

A megyei csapat célja az volt, hogy játéklehetőséget biztosítson a fiataloknak és az NBII-es bajnokságban kevesebbet játszóknak. Úgy gondolom remek mérkőzéseket játszottunk sokkal tapasztaltabb ellenfelek ellen, és a végére már összeért a csapat. Sajnálom, hogy ilyen hirtelen vége lett a szezonnak, viszont mindenképp ez volt a helyes döntés a szövetség részéről.

Az NBII-es csapatban sajnos nem kerültem pályára, viszont pár mérkőzésen a padról figyelhettem az eseményeket. Ez az év a tapasztalatszerzés éve volt, hisz sokkal rutinosabb kapus társaim voltak, és nem mellesleg az edzőnk a tatabányai felnőtt csapat kapusedzője is egyben. Úgy érzem rengeteget fejlődtem, és bízom benne, hogy ez a fejlődés hasonló mértékben folytatódik a következő években is.
A frissen érkező csapattársakkal nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, remek hangulat uralkodott az edzéseken és mérkőzéseken is. Remekül éreztem magam a szezon során, bízom benne, hogy a csapaton belül uralkodó hangulat még jobb lesz és közös sikereket érhetünk el.

Bohuniczký Martin

N:12

#

12

Name

Bohuniczký Martin

Position

Kapus

Kedvenc ital

Csapvíz, zöld tea

Kedvenc étel

spagetti

Hobbi

sportolás, zenehallgatás, forma1

Magasság

184cm

Súly

70kg

Születésnap

1998.12.13.

Szia, nos igen, ez így van. A 2013/2014-es szezon elején kerültem Komáromba. Azelőtt Érsekújvárban (Szlovákia) játszottam és a több játéklehetőség érdekében szerettem volna Magyarországra igazolni. Akkor egy ismerősöm még a Komárom színeibe játszott és Ő mutatott be akkor még Suszter László és Márton Ádám edzőnek. Ezután Szűcs Attila és Szentmihályi Anita rengeteget segítettek nekem, hogy ide igazolhassak.
Az első ifista évem után Márton Ádám, aki akkor a Komárom felnőtt edzője és a Tatai AC ifjúsági csapat edzője volt, magával vitt Tatára, így magasabb osztályban is kipróbálhattam magam. Még egy évet eltöltöttem a Tatai AC felnőtt csapatában, de kettős játékengedéllyel a komáromi csapatot is segítettem. Ezután jött egy sérülés, ami merőben meghatározta a továbbiakat. Felépülésem után visszajöttem Komáromba, majd a megye mellett az Ácsi Kinizsi csapatát is erősítettem egy éven keresztül, de mindig is közel maradtam a komáromi közösséghez.

Az idei év érdekesen alakult, hiszen sikerült felkerülnünk az NB II-be, de szükségünk volt vérfrissítésre és új játékosokra. Voltak, akik ellen már pár mérkőzést lejátszottam, de szerintem szuper csapat alakult ki. A hangulat és az összhang is szuper, és az új edző, Nagy Péter érkezése is csak még többet hozzátett ehhez a csapathoz. Jó kis társaság vagyunk!

Egy dunaszerdahelyi edzőmérkőzésen löktek meg a levegőben és rosszul érkeztem a talajra, ami során eltört a térdkalácsom, elszakadt a meniskusom és az elülső keresztszalagom. Másfél év kihagyás és két műtét után térhettem vissza a kézilabdához, ami már gyerekkorom óta az egyik legfontosabb dolog az életemben.

Igen, edzősködöm is a játék mellett. Két éve lettem edző itt Komáromban, azelőtt Dunaszerdahelyen edzősködtem. Női ifjúsági és lány U12-es csapatot edzettem, most pedig egy fiú serdülő csapat az enyém. Óriási a különbség, de örülök, hogy mindkét nemnél kipróbálhattam magam edzőként. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ennek ellenére minden másodpercét élvezem. Ez az életem kiskorom óta, az, hogy a tudásom átadhatom a fiatalabb generációnak csak még nagyobb pluszt ad, de játékosként példát is kell mutatni a pályán, ami talán a legnehezebb része néha az emóciók miatt.

Egy hihetetlen őszünk volt, amit még a mai napig nehezen hiszek el, de úgy gondolom, hogy a belefektetett munka meghozta a gyümölcsét. A tavaszt azonban nem úgy kezdtük, ahogy az egészet decemberben abbahagytuk és egy kisebb gödörbe kerültünk. Érdekelt volna, hogy hogy sikerül innen egy csapatként kilábalnunk, de ennek ellenére nagyon büszke vagyok az egész csapatra, újoncként senki sem várta vagy hitte volna, hogy ilyen szuper eredményeket érünk el. A tavasz miatt vannak hiányosságok bennem, de hogy milyen lehetett volna már nem derül ki, úgy gondolom a szövetség jó döntést hozott a bajnokságra való tekintettel, hiszen az élet ilyenkor fontosabb a kézilabdánál.

Szerencsés Márk

N:20

#

20

Name

Szerencsés Márk

Position

Irányító

Kedvenc ital

narancslé

Kedvenc étel

steak, palacsinta

Hobbi

zenehallgatás, sorozat nézés

Magasság

180cm

Súly

85kg

Születésnap

1994.12.08.

Bohuniczký Martin: Nálunk a járvány miatt szigorúbb intézkedéseket vezettek be, mint Magyarországon. Az első két hónapban szinte a házat sem hagytam el, illetve senkivel nem találkoztam. Viszont már jól esett ez a kis pihenés a mindennapi rohanáshoz képest, ami eddig volt.
Szerencsére sikerült pár segédeszközt beszerezni az otthoni edzésekhez, így minden nap egy- akár két alkalommal is edzettem. A korlátozások enyhítése után már Márkkal közösen készültünk a folytatásra. Ezen kívül sikerült több időt tölteni a családdal és a kutyámmal is. A napjaim fennmaradó részét a weboldalunk szerkesztésével töltöttem, kikapcsolódásként pedig visszatértem a számítógépes játékok világába.

Szerencsés Márk: Őszintén szólva számomra nagyon jól jött ez a „kényszerpihenő”. A folyamatos ingázás már sokat kivett belőlem és egyre csak fáradtabbnak éreztem magam. Nálunk, ahogy már Marci is említette szigorúbb intézkedések voltak, emellett édesanyám betegségeit sem hagyhattam figyelmen kívül. Az elején csak minimálisan hagytam el a házat. A karantén alatt viszont sokkal motiváltabbá váltam. Minden nap edzettem, volt, hogy közösen Marcival készültünk. Emellett sokkal több időt tölthettem a családdal, úgy mondanám, hogy az időt, amit eddig a kézilabdába öltem most kicsit a szüleimnek visszaadhattam, hiszen mindig, mindenben támogattak.
Különösebb hobbim nem lett, többet olvastam és még több sorozatot néztem meg, mint eddig. Emellett tanultam, mivel jelentkeztem a B licensz megszerzésére. Az életmódom kicsit megváltozott, igyekszem jobban odafigyelni az étkezésre és még többet edzeni, hogy fejlődjek!

Bohuniczký Martin: Természetesen hiányzik a kézilabda és minden velejárója is. Már nagyon várom a közös edzéseket és a mérkőzéseket is.

Szerencsés Márk: A rohanás talán nem hiányzik, de a közös edzéseket és a felkészülési időszakot már nagyon várom. Hiányzik a társaság, a sok hülyéskedés és az a hangulat, ami mindig szuper volt.

Bohuniczký Martin