Itt is van a következő részünk, az #IRÁNYÍTÓK. Kettő, még ifista korú irányító játékost kérdeztünk a mindennapjaikról a vírusjárvány idejéről. Olvassátok el, hogy megtudjatok többet a két hölgyről!
Szia. Köszönöm jól érzem magam. Nehezen viseltem azt az időszakot mert féltem, hogy nem jön teljesen helyre a kezem, de most már szerencsére teljes a felépülésem.
Jó helyen zártatok a csapattal, bár még jó pár forduló hátra volt. Mi a véleményed az idei szezonról? Többet hoztál volna ki belőle, vagy teljesen meg vagy elégedve az eredménnyel? Esetleg vannak fájó vereségek?
Az idei szezon egész jól sikerült a csapat számára. Megvagyok elégedve az eredménnyel bár azért szívesen lejátszottam volna a hátralevő meccseket is. Igen van fájó vereség ilyen például a Tata elleni vereségünk.

Windoch Leila
Jenny, sajnos Téged sem kerültek el a sérülések ezen az éven. Mi történt a térdeddel? Már minden rendben van vele? Hogy élted meg a kihagyás napjait?
Januárban egy edző meccsen sajnos megint elszakadt a jobb térdemben a keresztszalag. Viszont ez csak jóval később derült ki. Ennek ellenére orvosi bele egyezéssel így folytattam a szezont. Minimális fájdalmaim voltak, de nagyon végig szerettem volna játszani a szezont. Volt 1-2 meccs kihagyásom, de amint tudtam játékra jelentkeztem. Ha minden jól megy, szeptember körül újra meg is műtik a térdem.
Merőben kivetted a sérülésed ellenére a csapatban a részed. Hogy értékeled a csapatot, a szezont, és ennek az egésznek a lezárását?
Én úgy gondolom egy szuper csapat alakult ki szeptemberre. Sikerült egy CSAPATTÁ csiszolódnunk, ami előre vitt minket végig. Tudtunk egymásért és a csapatért küzdeni és harcolni, ebből adódóan sikeresebbek is voltunk. Nagyon jó mérkőzéseket játszottunk és bravúrokat is elértünk. Sajnálom, hogy nem tudtuk ezt a szezont rendesen befejezni. Akár a tabella elejére is felfértünk volna a szezon végére, de ez már nem derül ki.

Sebestyén Dzsenifer
Windoch Leila: A járvány miatt napjaim annyiban változtak meg hogy többet vagyok itthon. Új hobbim a könyv olvasás lett. Emellett elkezdtem egyre többet sürgölődni a konyhában, igyekszem a főzéstehetségem is tovább fejleszteni.
Sebestyén Dzsennifer: Eddig a mindennapjaimat tanulással töltöttem, idén érettségiztem. Ezért leginkább csak erre koncentráltam, de azért a mindennapokban találtam időt a testmozgásra is.
Hiányzik a kézilabda? Várod már a felkészülési időszakot és hogy újra elkezdődjön a „kézilabdás élet”?
Windoch Leila: Igen, természetesen nagyon hiányzik. Már várom, hogy ez az egész újra elkezdődjön és újra együtt edzhessünk a csapattal.
Sebestyén Dzsennifer: Nagyon hiányzik már a kézilabda, a csapat. Remélem nemsokára össze tudunk ülni kicsit és beszélgetni. Várom a felkészülést, de én csak a pálya széléről tudom erősíteni, támogatni a lányokat, egy ideig. Remélem minél hamarabb én is csatlakozhatok hozzájuk!.