Az éppen aktuális fordulóban úgy hozta az élet, hogy egy nem rövid utazás után léphettünk pályára Szekszárdon. Ez az utazás érződött is az első mérkőzésünkön (Tamási KC), álmosan, ácsorgósan kézilabdáztunk és bár az ellenfél sokkal technikásabb volt, a különbség messze nem volt akkora mint azt a gólok száma mutatja. Nem sikerült „kiszállnunk” a buszból, ami az első fordulón mutatottakhoz képest sajnálatos, tudásunkból nem sok mindent adtunk vissza. Ellenben küzdöttünk és ez dicséretes!
Második mérkőzésünkön a Mezőszilas csapatával találkoztunk, és az első mérkőzéshez képest teljesen megújulva, lendületes kézilabdázással hamar nagy különbséget alakítottunk ki, köszönhetően a jó kapusteljesítménynek, és a mezőnybéli extra teljesítményeknek. Félidő, 13-3 ide. A második játék rész aztán nagy összeomlást hozott, az ellenfél játéka nem javult fel, pontatlanabbak lettek a befejezéseink, míg náluk minden lövés kaput talált. A felzárkózást nem sikerült lelassítani, de az első játékrészben felhalmozott előny kitartott a záró sípszóig, a végén mi örülhettünk győzelemnek. Megérdemelten. Némileg sajnálatos a 10 gólos előny elherdálása, de nyugodtak maradtunk, a védekezés a végjátékra felkeményedett és újra jöttek a védések is. Támadásban érezhetően elfáradtunk, de kitartottunk! Gratulálok a Lányoknak, szépen harcoltak!